2012. október 8., hétfő

Ilyet még én se tudok! – Dehogynem!


Szőke Gáspár kiállítás megnyitó - 400 - 2012.10.02.


Kép, regény-be-foglalt rím,
mint a Pif, Alfa, Kockás rajz _ film _
szalagon zajlik az élet, rajta kockázhatsz!
Az a raj benne mi haver, hogy kockáztatsz?
kell a kottás csaj, meg a kockás has,
kicsit kólázgatsz? vagy mi, korbács kell?
Ez csak egy kortárs repp…. idézete…. hogy esztétikailag jóllakjál..
hip-hop, tik-tak, két-dés fali óda: a komplementerek dicsérete
Arról szól haver, hogy kontrázz rá ..
400 azt mondom, hogy piros .. ti meg mondjátok, hogy zöld!
Piros – zöld .. piros  - zöld .. piros - zöld
kék – ? (narancs) .. kék - ? .. kék - ?
sárga – ? (lila) .. sárga - ? .. sárga - ?
színtan – 4es
nem is olyan rémes! 
Előre a newtoni úton, ez elég pri(z)ma volt!
De akárhogy is próbálkozok ilyet még én se tudok
Dehogynem!
Hiába hívom segítségül e lelkes kórust,
ahogy a Gazsi utazik a hold felé,
a fény és az árnyék játék ajándékaként fogja fel a tónust...
ahogy a réteg az űrszonda ablakából visszanyúl
a látvány télleg csak az optika meg a csalodás viszonyán alapul?!
háttér és forma, mint katéter az ereknek a vitamint
kivételes tehetséggel választja ketté és szállítja a színt...
a fantázia pemzlijének ma mázlija van, mer ilyet még én se tudok
dehogynem!
hisz ez geometria freestyle egyhelyben, monoton manipulál,
hangulatot stimulál az ecset, pont és egyenes...
nem lép ki belőle, a széle kanyarodik,  görbül a tér, ahogy hajlik a kar
a pont időben egynesen megcsavarodott cigikkel 
kontinuumot visz az agyba a tüdő s máris vibrál
a vászon
tudatodba tenyeres...
nem nem ilyet még én se tudok
dehogynem!
Escher Bach és Gödel
a sírjából fölkel, kész tetris thriller.
Esetlenül jegyzetel melletük költő és rapper,
Rubik Ernő aszondja a kocka el van vetődve
és tök él e test..
De attól még ő is óva int hogy szerelmes legyél és elfogadd a tökéletest
És nem azér mer undok
Csak azér mer ilyet se te, se te…..sőt
Ilyet még én sem tudok
Dehogynem!
Hogy hogy nem a páratlannak mindig van közepe, önmagát fogja, pazar...
a páros meg nem találja a belső origót, mindig csak ölelkezni akar
és különben is ha egy csipetnyit veszünk pipettával az összes színből úgyis szürke lesz
és akkor ez az egész szöveg csak egy szinoníma halmozás,
földből festékporrá tört szóegyveleg, egy rímhányó lapis lazuliromány, bugris grafit nesz.
Ahelyett, hogy egy népmese lenne a három alapszínről meg a királylányról, akinek szívében színkontrasztot támaszt a mesélő,
de erről majd egyszer úgyis mesél kö, höp töcsk és a többi hiperkúró szerintem,
hiszen mondom ilyet még én sem tudok
dehogynem!  
Na jó de, télleg....
ezt a pár képet nagyon komálom, de lesz egy fontos fixi koncert a héten
Úgyhogy a hangomat már kicsit kimélem
A kiállítást ezennel megnyitom, te pedig ha tetszik a szitu emeld a korsódfel!! kérem
Emeld a korsód felfele!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése